DR. GYÖRFFY LAJOS MENTŐKUTYÁS ALAPÍTVÁNY ÉLET ÉS TECHNIKAI MENTŐCSOPORT

Az akkor még csak elképzelt automata időjárásmérő berendezés, mára valósággá vált. Egy alapítvány támogatásával nemrégiben hozzájutott a közel ötvenezer forintos masinához. Ennek segítségével az amatőr meteorológus sokkal pontosabb méréseket és előrejelzéseket képes szolgáltatni az érdeklődők számára. Érdeklődőkből, pedig nincs hiány, az időkép.hu meteorológiai portálon több százan szokták figyelni a település és környékének jelenlegi és várható időjárását. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghirdetett „Mikor esik le az első hó” elnevezésű versenyen négy nap különbséggel az élmezőnyben végzett. Az idei télről óvatosan csak annyit árult el, hogy valószínűleg több hó fog esni, és lényegesen nagyobb hideg várható, mint tavaly.

HEGYFOKY KABOS

HEGYFOKY KABOS (Újleszna, 1847. júl. 7. - Túrkeve, 1919. febr. 7.)

Középiskoláit Lőcsén és Egerben végezte. 1865-ben papnövendék Egerben, 1871-ben pappá szentelték. Néhány alföldi közégben káplánként tevékenykedett, 1886-ban Sárdon, 1889-ben Bánhorvátiban, 1891-től haláláig Túrkevén plébános. Már 1881-ben nagy érdeklődéssel fordult a meteorológia - elsősorban az éghajlattan - felé, előbb saját költségén, majd 1882 tavaszától az Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet felszerelésével meteorológiai észleléseket végzett; 37 éven át rendszeres és igen megbízható észleléseivel jelentősen hozzájárult az Alföld éghajlati és időjárási viszonyainak megismeréséhez.

Saját erejéből elsajátított klimatológiai és statisztikai ismereteivel egyre részletesebb munkát végzett a Nagy-Alföld éghajlati sajátságainak kutatása terén. A Meteorológiai Intézet és a Természettudományi Társulat támogatásával rendszeresen feldolgozta az Alföld (legrészletesebben saját állomásának, Túrkevének) éghajlati jellemzőit és egyes részletadatait. Néhány fontosabb tanulmányát az MTA jelentette meg. Ezek az értekezések nemcsak Magyarország éghajlatának ismerete szempontjából váltak fontossá, de Európa klimatikus viszonyainak, a kontinens egyes területei közti kölcsönhatásoknak a megállapításában nemzetközi jelentőségűvé váltak. Már 1884-ben tisztázta a májusi fagyok kialakulásának körülményeit, e tárgyról megjelent értekezésében (1886) pedig megcáfolta a német C. Bezold téves, de akkoriban igen elterjedt felfogását is. Értékes monográfiái jelentek meg a Kárpát-medence szélirány-gyakoriságairól, a felhőzet eloszlásáról, a hőmérséklet változékonyságáról és a csapadékról. Cikkeit a Természettudományi Közlöny, a temesvári Természettudományi Füzetek, a Földrajzi Közlemények, valamint Az Időjáráson kívül a Meteorologische Zeitschrift is közölte (1883-1917), több műve kétnyelvű kiadásban jelent meg, így ezek külföldön is ismertekké váltak.

Értékes megfigyeléseket végzett a növény- és madárfenológia terén is (egyes növények rügyezése, virágzása, beérése, ill. a költözőmadarak vándorlása időpontjainak vizsgálatában). Kezdeményezésére indult meg a gyűjtés a Nagyszalóki-csúcson felállítandó magashegyi meteorológiai állomás költségére.

Nevét a meteorológiai észlelők kitüntetésére alapított H. K.-emlékérem örökítette meg, amelyet a Magyar Meteorológiai Társaság 1936-ban alapított.

Főbb művei

veszélyjelzésről

Időskála

Az időjárási veszélyjelzést 24 órás időtartamra adják ki. A veszélyjelzés adot nap 0 órakkor kerül kiadásra és 24 óráig érvényes. A jelzett esemény ezen idő alatt következik be.

A veszélyjelzés típusa

Egyelőre időjárási veszélyjelzést adnak ki 24 órás időtartamra, rövid időtávú riasztást egyelőre nem.

Jelzett időjárási veszélyek

Időjárási veszélyjelzést az alábbi időjárási jelenségekre adják ki. ezek a közeljövőben bővülni fognak.

 - csapadék

A veszélyjelzés fokozatai

A veszélyjelzésünk hat fokozatú, (zöld, citromsárga, narancssárga, vörös, lila, fekete). Értelmezésük az alábbi:

 - zöld: ezzel a színnel valemyl esemény bekövetkeztét kívánjuk jelölni (például lesz eső). Itt a bekövetkezés valószínűsége közepes, és a jelenség semmilyen felkészülést nem igényel, csak hasznos tudnunk róla.

- citromsárga: a jelzett esemény nagyobb valószínűséggel bekövetkezik, felkészülni nem kell rá, de hasznos, ha odafigyelünk rá.

- narancssárga: az esemény nagy valószínüséggel bekövetkezik,  érdemes rá felkészülni, és a szükséges lépéseket megtenni ( pl. áramtalanítani, stb.

- piros: az esemény nagy valósíznűséggel bekövetkezik és jelentős hatás várható. Érdemes az eseményre felkészülni és akár lépéseket tenni a károk elhárítására (tárgyakat rögzíteni, áramtalanítani, stb.) 

- lila: az esemény nagy valószínűséggel bekövetkezik, hatásai akár súlyosak is lehetnek. Készüljünk fel a jelenségre!

- fekete: az esemény nagy valószínűséggel bekövetkezik, és súlyos következmények várhatóak. Készüljünk fel és cselekedjünk. A riasztás ezen foka egy évben egyszer-kétszer kerül csak kiadásra.